Alekszandr Blok: Elmentél te, s én leborultam

Elmentél te, s én leborultam,
sütött a pusztai homok.
Bár büszke szót sokat tanultam,
mondani egyet sem tudok.

Múltadból végre most megértlek,
belátom szemmel magasod.
Galileám vagy nékem, én meg
föl nem támadó Krisztusod.

Becézzen más, enyém a bánat,
mondhatja bármi szóbeszéd:
Nincsen hely az Ember Fiának,
ahol lehajtsa a fejét.

/Ford.: Veress Miklós/