Egyszer Mannheimban hangversenyezett
az akkor alig harminc esztendős Liszt Ferenc, de a hangversenyre alig húsz
férfi és egyetlen egy nőhallgató jött el. Ezekhez Liszt – a dobogóra lépve – a
következőket mondta:
-
Messieurs et madame! ( Uraim és nagyságos asszonyom!) Minek is üljünk itt olyan
feszesen és ceremóniásan, jöjjenek el inkább a Central fogadóba, ott eljátszom
önöknek az egész műsort, és közben meg is ihatunk egy pohár pezsgőt!
Úgy is történt: az egész hallgatóság
elment Liszt szállására, az említett fogadóba: Liszt pezsgővel és hideg
ételekkel traktálta vendégeit, közbe pedig eljátszotta a hangversenyére
hirdetett egész műsort: az est folyamán azután a művész úgy összebarátkozott a
hallgatóságával, hogy vége-hossza nem volt a felköszöntőknek és
bruderschaft-ivásoknak.
Lisztnek legnagyobb ellensége Hauser
Miksa, a magyar születésű hegedűművész volt, aki üldözte, ahol csak tehette, és
többek közt egyszer egy nagy társaságban így nyilatkozott Lisztről annak
fülehallatára:
-
Ez a szélhámos becsapta az egész világot, a pápát, sőt még a magyarokat is.
Liszt erre a megjegyzésre nem
válaszolt, hanem leült a zongorához és játszani kezdett: játékával annyira
meghatotta a jelenlevőket, még Hausert is, hogy ez a nyakába borult és
össze-vissza csókolta a fiatal művész pelyhes arcát. Liszt azonban gyöngéden
eltaszította magától az ölelkezőt és így szólt nevetve:
-
Most meg a cigány akarja rászedni Lisztet, aki a pápát és a magyarokat rászedte,
a cigány tehát még furfangosabb Liszt Ferencnél.
/ Franz Friedberg emlékirataiból/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése