Ciprusfa ága!
Mert oly soká nem jöttem hírt sem adni,
ne hidd azért, hogy el tudlak feledni.
Ciprusfa ága!
Magam, hogy tőled el kellett szakadni,
feledtem - s téged nem lehet feledni.
Ciprusfa ága!
Csak képzeletben tudlak simogatni,
közelséged hevét el kell feledni.
Ciprusfa ága!
Ha rám gondolva szirma kezd apadni
rózsás orcádnak - akkor kezdj feledni.
Ciprusfa ága!
S ha vagy feledni kell, vagy megtagadni,
százszor tagadj meg, csak ne tudj feledni!
/Ford.: Molnár Imre/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése