Kivert a sors a fagyba-hőbe. Már
meg is szokom,
ha hébe-hóba agyba-főbe ver.
Tipor, teper.
Köznyelven erre mondják: sorscsapás.
Nyilvánvaló,
hogy nem szeret...De míg e tény fölött
kipergetem,
pityergetem pirongva könnyeim -,
belül kemény
dzsudótréninget tart, mi összetart:
a lázadás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése