Víz szakad
ránk vad zúgással,
kő zuhan, hogy főbe csapjon,
szörnyű szárnnyal száll madárraj,
hogy a földről elragadjon.
Ám csodás táj odalenn:
mily gyümölcsök tükröződnek
az időtlen tó színén!
Márványhomlok s kútperem
nézi a virágmezőket,
s lengedez a lanyha szél.
/Ford.: Jékely Zoltán/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése