Karját markoltam én, nem bírt velem,
kezemet hirtelen
megmarta hát:
Azt hitte, fáj, ha megharap? de nem,
kéj volt nekem
az angyalát!
Oly enyhe, kellemes volt, élvezet,
nem fájdalom. S ha mégis fáj, csak az
talán,
hogy íme már
nyoma veszett.
/Ford.: Radnóti Miklós/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése