Erdő szélén szól a kakuk,
nyitogat egy arany kaput,
olvassa egy esztendőket,
csábítja a szeretőket.
Éveiket olvasgatja,
csalja őket, csalogatja,
gyors tavaszból lomha nyárba,
az ősz arany kapujába.
Vége szakad ott mindennek,
dalnak, csóknak, szerelemnek,
kinyitja az arany kaput
s elrepül a csalfa kakuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése