Páskulyné Kovács Erzsébet: Ősznek vándora

Letört kóró szilánkos hegyére
barna lepke szánakozva szállt.
Nincsen virág, hát hová szállhatna?
- Siratja az elbúcsúzó nyárt.

Továbbrepül szárnyaival intve,
s útilapun újra megpihen.
Itt a nyáron zöld bársony ágy várta,
most a bársony rongyos, idegen.

Szálló lepke szederinda tövén
keresi a pihenő tanyát,
lehullt levél sárga takarója
elrejti az ősznek vándorát.