Túrmezei Erzsébet: Nem nézek vissza

Elmúlt tavaszok illata kísér,
de nem nézek vissza reájuk.
Új felé sietek.
Hervadt tegnapok siratója
nem lehetek.
Még a régi csoda is sápadt
és színtelen.
Megyek előre. Új csodák várnak,
új kegyelem.

Hogyha az este lágy ölelése
elaltatott,
levetem a régit, s új dallal köszöntöm
az új napot.