Vad hegyek fölött, Kazbekem,
királyi sátrad ékesen
tündöklik örök fénybe mártva.
Kolostorod, mint égi bárka,
felhők közt a magasba tart:
alig sejtett a suhanása.
Távoli-messzi az a part!
Fel! fel! oda kell végre mennem!
Ott várnak a szabad hegyek!
Felhőkön túli cella rejtsen,
hol Isten szomszédja leszek!
/Ford.: Kormos István/
királyi sátrad ékesen
tündöklik örök fénybe mártva.
Kolostorod, mint égi bárka,
felhők közt a magasba tart:
alig sejtett a suhanása.
Távoli-messzi az a part!
Fel! fel! oda kell végre mennem!
Ott várnak a szabad hegyek!
Felhőkön túli cella rejtsen,
hol Isten szomszédja leszek!
/Ford.: Kormos István/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése