A
kutya
A kutya háziállat. Három fő részből
áll, úgymint: fej, törzs és végtagok. Ha ezen részek bármelyikét a kutyából
elvesszük, akkor a kutya elromlik, és többé sem nem szalad, sem nem ugat,
egyáltalában nem működik tovább.
Különféle kutyák vannak, úgymint
puli kutya, komondor, vizsla, agár, szentbernáthegyi, újfunlandi kutya, öleb,
kis girhes, nagy dög, mopszli, nyakszli, vonító sühögér, kis kutya, nagy kutya,
tarka kutya, Sajó kutyám. ( A kutyuskám az nem kutya, hanem, amint egy igen
kiváló természettudós földerítette, egy nő.)
A kutya igen hű állat. Ha a gazdája
megrúgja, akkor meglapul, és nyalogatja a cipőjét. Ha pedig meghal a gazdája,
akkor a kutya is nagyon szomorú lesz, sőt van olyan kutya is, amelyik a gazdája
halála után nem eszik, nem ugat, lefekszik, és ő is meghal, nem úgy, mint
például a zsebóra, amely a gazdája halála után is közönyös ketyegéssel jár
tovább, amiért is a zsebóra egy hűtelen kutya.
A kutya örömének azáltal ad
kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig a farkát levágják, akkor a fejét
csóválja.
A kutya valamennyi állat közt a
legértelmesebb. Igen tanulékony, például rövid néhány esztendős fáradozás után
megérti a saját nevét, s ha azt hangosan kiáltják, a kutya dühösen ugatni kezd,
ami azt jelenti, hogy hagyják már békén. De a kutya nemcsak szellemileg
fejlett, hanem lelkileg is, némelyik annyira mély lélek, hogy emlékeztet a
lírai költőkre, ugyanis ezek a költői lelkű kutyák, ha feljön a hold, és az ég
tetején szépen ragyog, szintén ugatni kezdenek.
A kutyának veszedelmes betegsége a
veszettség, ami igen ragadós nyavalya, az ember is megkaphatja, és harapás
által terjed, mégpedig úgy, hogy a veszett kutya harap meg egy embert, vagy a
veszett ember harapja meg a kutyát.
A kutyának a veszettségen kívül
legfőbb ellensége a sintér. Ez egy olyan úriember, aki drótkarikával jár
az utcán, s ha meglát egy kutyát, utánaszalad, a drótot a nyakába veti, és
elkezdi a kutyát húzni, mire a kutya vonítani kezd, a kutya gazdája pedig két
pofont ad a sintérnek, a gazdát a rendőr fölírja, s utcai botrány miatt fizet
húsz korona bírságot. A bírság lefizetésének napján a gazda a kutyának öt
flemmet ad és két rúgást, mikor pedig a gazda ebéd után elmegy a kávéházba
feketézni, a felesége úgynevezett vigasz-cvikipuszit ad a kutyának, ami, ha
öreg és csúnya az asszony, még csak fokozza és betetézi a szegény kutya
szenvedéseit.
A veszettség ellen Pasteur nevű
francia orvos kitűnő szérumot talált föl, de a sintér és a cvikipuszi ellen ő
sem tudott még semmit kitalálni. A veszettségen kívül még nagy baja a kutyának
az elveszettség, ami ellen az apróhirdetések, s a megtaláló fejére kitűzött
illő jutalom szolgál.
A kutyáról szóló eme tanulmány
keretein belül meg kell még emlékeznünk az ebzárlatról, amit plakátokon tesznek
közhírré a városban. A plakátok arra valók, hogy azt a kutyák elolvassák, és
pontosan betartsák. Azért helyezik el rendszerint az utcasarkokon.
A kutyát házőrzésre, a szoba
bepiszkítására, mások zavarására, a háziúr és a házmester bosszantására
használják, tehát igen hasznos állat, csontjából rongyot készítenek, húsát
várostromok alkalmával eszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése