Kiss Jenő: Zsoltár

Hozzád teszem le ügyemet,
perelj, Uram, a perlőimmel!
Intézd el, tégy, amit lehet,
Te tudod: ezt hogyan kell, mint kell.

A Törvényt én nem ismerem,
s jogot veszít, jaj, a tudatlan -
Ó, Ügyvédem! ó, Istenem!
jogot tanultam s félbehagytam.

Most itt állok nap-nap után
kereszttüzében csalerőknek,
s köztük csak forgolódom bután -
Jöjj hát s ügyészeimet győzd meg!

Lássák: azoknak savanyú
a szőlő, kik rá vágyva néznek,
azokból sandít a gyanú,
kik - ágaskodván - föl nem érnek.

Mutasd meg fürtös életem,
mely egyre teltebb, egyre szépül,
hogy én legyek a védelem,
ki elvesznék védelmed nélkül.

A szavad egyensúlyba hoz,
nyelved a mérleg lengő nyelve -
kiállni értem ne habozz,
szavad eréllyel fölemelve!

Nálad jó kézben lesz perem,
perelj, Uram, a perlőimmel!
S nyerd meg magadnak s nekem -
Te jól tudod: hogyan kell, mint kell.

(1938)