Viszik nyugodni - csöndesen
vonúl a gyászmenet vele,
én hátúl megyek, idegen:
ők, család, s én, a kedvese.
Az én ruhám élénk maradt,
övékén éjsötét a szín:
de szemük könnyet nem mutat,
s engem tűzként emészt a kín.
/Ford.: Szabó Lőrinc/
vonúl a gyászmenet vele,
én hátúl megyek, idegen:
ők, család, s én, a kedvese.
Az én ruhám élénk maradt,
övékén éjsötét a szín:
de szemük könnyet nem mutat,
s engem tűzként emészt a kín.
/Ford.: Szabó Lőrinc/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése