Két anyóka feketében
gyászol a Körözs mentében.
Jár az egyik nyolc ökre,
koldus mégis mindörökre.
Másiknak van három tyúkja
s szegénységből gyalogútja.
Az ökrösnek szép lánya volt,
szép homlokán pihent a hold.
A tyúkos hű fiat nevelt,
vállán egy nagy csillag hevert.
Mind a kettő gyönyörű volt -
találkoztak: Csillag és Hold.
Találkoztak, el is vesztek,
kár, hogy szerelembe estek.
Csillagnak lett Hold a rabja,
s nem volt éje nem volt napja.
Aki gazdag ökrös asszony,
azért az hogy átkozhasson,
ha lányára néz a legény
s szegény asszony fia szegény.
Jaj, mért is volt fehér háza
s mért nyolcas ökörigája?
Mért ásatott téglás kútat,
lányának halálba útat.
Anyja talán el se hitte,
mikor a gyászkocsi vitte.
Szegény asszony egy csillaga,
eltűnt az is egy éjszaka.
Mondják: nekiment a rétnek
s onnan a folyó vizének...
Két anyóka feketében
sír a nagy Körözs mentében.
Van a gazdagnak nyolc ökre,
mégis messzi néz örökre.
Messzi néz és hallgatózik,
hogy a szegény átkozódik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése