Móra Ferenc: Kecskebál

A kécskei kecskének
- mek-mek-mek -
baja esett szegénynek
- mek-mek-mek-
belehágott a villába,
beledagadt a bal lába
- mek-mek-mek -.

A békához elfutott
- mek-mek-mek -
varrjon néki papucsot,
- mek-mek-mek -
abban nem fáj majd a lába,
elmehet a kecskebálba
- mek-mek-mek -.

A béka szót fogadott
- mek-mek-mek -
varrt papucsot, jó nagyot
- mek-mek-mek -
kövér lapu levélből,
onnan szedte a tószélről
- mek-mek-mek-.

Örült neki a kecske
- mek-mek-mek -
szakállát rezegtette:
"Mek-mek-mek -
a kécskei kecskebálon
fogadom, hogy nem lesz párom
- mek-mek-mek!"