Ítéletek
Megveti a gyönge termőföldet,
és ő maga szivály.
Neveti a bicebóca bénát,
és ő is sántikál.
A csikó büszkesége
A háta bércén áthengeredett
a kiscsikó, és aztán talpra állt.
Azt gondolhatta közben: az eget
tapossa ő - pedig csak rúgkapált.
Lakkozás
Nem bűnös ő, csak vétkes.
Nem nagyevő, csak étkes.
Nem lusta, csak nehézkes.
A vers és magyarázói
A vers
Márvány,
már vén -
bálvány,
ál lény.
A költő magyarázata verséhez
Már vén a márvány,
pár ezer éves,
ál lény a bálvány,
csak látszatra rémes.
A szerkesztő magyarázata a költő
verséhez
A költő játszhat,
játéka látszat,
komolyra válhat,
célba találhat,
s a márvány
bálvány,
pár ezer éves,
rád nyitja éhes
száját s lenyel.
Így hull le minden műről
a lepel.
Abszurd
Baromi dolgok mennek végbe itt-ott.
Ezzel nem árulok el, persze, semmi titkot,
hiszen mi tud úgy szemet szúrni más,
mint az abszurditás?
Van úgy, az értelem
azzal dicsekszik, ami képtelen,
lidérces álom,
amelynek kulcsát, sajnos, nem találom.
Őrültekről mesélik józanok,
hogy mint a bölcsek, olyanok -
igen, úgy látszik, észre sem veszed,
amikor elmegy az eszed.
Nyugdíjas író
Nyugdíjas lettem. Nincs munkanapom.
Megértem végre, hogy dolgozhatom!
Tapintatos bírálók
Tudják a bírálók (megírtam):
a tömjénfüstöt sose bírtam,
zavarba ejt, ha megdicsérnek -
ezért hát ettől megkímélnek.
Válasz egy megjegyzésre
Nem "lélegzetelállító" a versem?
Jó olvasóm tán fojtogatni kezdjem?
Ellenkezőleg írni úgy szeretnék,
hogy tőle szabadabban lélegezzék.
Megveti a gyönge termőföldet,
és ő maga szivály.
Neveti a bicebóca bénát,
és ő is sántikál.
A csikó büszkesége
A háta bércén áthengeredett
a kiscsikó, és aztán talpra állt.
Azt gondolhatta közben: az eget
tapossa ő - pedig csak rúgkapált.
Lakkozás
Nem bűnös ő, csak vétkes.
Nem nagyevő, csak étkes.
Nem lusta, csak nehézkes.
A vers és magyarázói
A vers
Márvány,
már vén -
bálvány,
ál lény.
A költő magyarázata verséhez
Már vén a márvány,
pár ezer éves,
ál lény a bálvány,
csak látszatra rémes.
A szerkesztő magyarázata a költő
verséhez
A költő játszhat,
játéka látszat,
komolyra válhat,
célba találhat,
s a márvány
bálvány,
pár ezer éves,
rád nyitja éhes
száját s lenyel.
Így hull le minden műről
a lepel.
Abszurd
Baromi dolgok mennek végbe itt-ott.
Ezzel nem árulok el, persze, semmi titkot,
hiszen mi tud úgy szemet szúrni más,
mint az abszurditás?
Van úgy, az értelem
azzal dicsekszik, ami képtelen,
lidérces álom,
amelynek kulcsát, sajnos, nem találom.
Őrültekről mesélik józanok,
hogy mint a bölcsek, olyanok -
igen, úgy látszik, észre sem veszed,
amikor elmegy az eszed.
Nyugdíjas író
Nyugdíjas lettem. Nincs munkanapom.
Megértem végre, hogy dolgozhatom!
Tapintatos bírálók
Tudják a bírálók (megírtam):
a tömjénfüstöt sose bírtam,
zavarba ejt, ha megdicsérnek -
ezért hát ettől megkímélnek.
Válasz egy megjegyzésre
Nem "lélegzetelállító" a versem?
Jó olvasóm tán fojtogatni kezdjem?
Ellenkezőleg írni úgy szeretnék,
hogy tőle szabadabban lélegezzék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése