Pjotr Vjazemszkij: Az öregség

Nem a vénség baj. Baj, ha már
nem úgy öregszünk, mint az élet.
Baj, ha ősz nő kérőre vár,
mikor szépsége semmivé lett.

Baj, ha lelkünk megint s megint
gyönyört kíván, új kéjre várna,
míg éltünk a földre tekint,
fogy a nap, nő az éjnek árnya,

míg húnyni készül szomorún
éltünk kezében már a mécs is,
és hervadt lombú koszorúnk
hullatja végső levelét is.

Jól mondja Voltaire: jaj nekünk,
ha nem öregszünk éveinkkel,
s nem gondolkodunk s érezünk
úgy, ahogy ősz hajunk szerint kell.

/Ford.: Szegő György/