Te vagy a hűség, te vagy a jóság,
A béketűrés és a szerelem!
S ami fényes és tiszta e földön,
Azt mind a te képedre képzelem.
S mi a mesében gyermeki és bájos,
Az a te vonásid viseli mind:
Mesék szelíd hamupipőkéje!
Ím képmásod itt áll s reám tekint!...
De mikor a gondolatnak szárnyán
Messze szállok - te nem jöhetsz velem,
S a csodákat, miket lelkem látott,
Tenéked hasztalan mesélgetem.
Mosolyodban nem lelek üdülést,
És szívem, lelkem olyan csüggeteg:
Tán a csillagokban volt megírva,
Hogy én örökké egyedül legyek!
A béketűrés és a szerelem!
S ami fényes és tiszta e földön,
Azt mind a te képedre képzelem.
S mi a mesében gyermeki és bájos,
Az a te vonásid viseli mind:
Mesék szelíd hamupipőkéje!
Ím képmásod itt áll s reám tekint!...
De mikor a gondolatnak szárnyán
Messze szállok - te nem jöhetsz velem,
S a csodákat, miket lelkem látott,
Tenéked hasztalan mesélgetem.
Mosolyodban nem lelek üdülést,
És szívem, lelkem olyan csüggeteg:
Tán a csillagokban volt megírva,
Hogy én örökké egyedül legyek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése