Kányádi Sándor: Szeptember

Fogyó mosolyú
délután:
sárguló alma
fönn a fán.

Borzongó lombok,
reszketeg,
útra készülő
levelek.

Hóharmat színű
kikerics:
hűvösödnek a
vizek is.

Ezüst szakállú
holdvilág:
szigorodnak az
éjszakák.

Gyapjasodik a
kicsi őz:
észre sem vettük,
itt az ősz.