Ismeretlen német költő: Kapu zárul

Kapu zárul be minden este.
Soha többé nyílását lesve
nem állsz előtte, át nem léped.
Mögé tekinteted nem férhet.

A nyájas szó, amit nem mondtál,
a bátor, amit gyáva voltál
kimondani...amit nem tettél,
elmulasztottál-vesztegettél,
amit elrontottál utadban,
már mind-mind helyrehozhatatlan.

De él, aki szán, szeret téged,
akihez elviheted vétked.
Amint vagy, úgy mehetsz elébe
bűnbánattal, kegyelmet kérve:
"Ami mögötte,m, Te fedezd el!
S ami előttem, Te igazgasd
értem átszegezett kezeddel!"

/Ford.: Túrmezei Erzsébet/