2014. április 28., hétfő

Túrmezei Erzsébet: Dalol a zápor


Esős az éjszaka.
Csendben ránkhajol.
Dalol a hűs zápor,
álomba dalol.

Plántáltunk, vetettünk...
csukjuk be szemünk.
Más munkálkodik most,
amíg pihenünk.

Nyújtózik a vetés,
megnő reggelig.
Akácvirág kelyhe
nektárral telik.

Suttogjuk el halkan
a zsoltár szavát:
"Annak, akit szeret,
álmában is ád."

Küld meleg sugarat,
Langyos cseppeket.
Suttogjuk el hittel:
"Isten szeretet!"

Illatok suhannak
a kertek alól...
Dalol a hűs zápor,
álomba dalol.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5