Élt egyszer egy szegény asszony a
fiával.
A szomszédjukban élő gazdag
kereskedő így szólt a fiúhoz:
- Ha beugrasz a jéghideg tóba, és
reggelig benne maradsz, tízezer dénárt kapsz!
A fiú megtette. Éjszaka az anyja
nyugtalankodni kezdett, és egy fáklyával a keresésére indult. Reggel aztán a
fiú így szólt a gazdaghoz:
- Kérem a pénzt!
- Szó sincs róla - felelte a
kereskedő -, hiszen anyád tüzet rakott neked, hogy felmelegítse meggémberedett
tagjaidat.
- Hiszen csak egy fáklyával jött
keresésemre - felelte a fiú.
- Hazudsz! - mondta a gazdag ember,
és hajthatatlan maradt.
A fiú elment Abunavaszhoz,
elpanaszolta neki a dolgot.
- Helyes - szólt Abunavasz -,
megértettem, amit elmondtál, de mit adsz nekem, ha megkapod a pénzedet?
- Kétezer a tied belőle - felelte a
fiú.
Abunavasz azt tanácsolta neki, hogy
menjen el a kalifához, és panaszolja be a gazdagot. A fiú be is panaszolta, de
Harun Al-Rasid a kereskedőnek adott igazat. A fiú kétségbeesésében újra
felkereste Abunavaszt. Abunavasz elgondolkodott, majd így szólt:
- Holnap este megkapod a pénzt!
A fiú elment, Abunavasz pedig
kecskét, rizst, vajat és mindenféle hozzávalót vásárolt, mert elhatározta, hogy
lakomát készít, és vendégeket hív. A húst belerakta egy fazékba, a rizst is
elkészítette. Aztán tüzet gyújtott. De az ételt a konyha egyik sarkába rakta, a
tüzet meg a másik sarokban gyújtotta meg.
Meghívta a kalifát, a vezíreket és a
város minden előkelőjét. El is jöttek, kellemesen töltötték az időt reggeltől
estelig, de amint múlt az idő, egyre furcsábban érezték magukat, mert sem enni,
sem inni nem kaptak. Egyre éhesebbek lettek, végül is kitódultak a konyhába,
hogy lássák, mi történhetett.
A kalifa szólalt meg először:
- Elment az eszed, Abunavasz?
- Hiszen készül, készül már az étel
- felelte Abunavasz -, de a hús még nem főtt meg.
- No hiszen - felelte a kalifa - így
tíz év alatt sem fő meg ez a hús, hiszen a tűz az egyik sarokban van, a hús meg
a másikban! Lakomára hívtál bennünket, de lakoma itt, úgy látom, nem lesz.
Indulunk is haza mindannyian! De máskor aztán ránk ne számíts!
- Kérlek, ne haragudj, ó, kalifák
legnagyobbja! - válaszolt Abunavasz. - Arra kérlek, emlékezz a panaszt tevő
fiúra, aki az egész éjszakát a jéghideg tóban töltötte, az anyja meg fáklyával
indult keresésére. Fontold csak meg, uralkodóm, kinek volt igaza. Mert ha a fiú
a tűznél melegedett a jéghideg tóban, ez a hús is megfőtt volna már ezen a
tűzön.
- Igazad van, Abunavasz! - szólt a
kalifa, és megparancsolta a gazdag kereskedőnek, hogy fizesse ki a fiúnak a
tízezer dénárt.
/Átdolgozta: Fazekas László/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése