Be szép, mikor
leválik egy levél
és lassudan
zizeg, hull és libeg,
s a kék és sárga csend
zümmög, zenél,
és kérdezed:
mitől lett oly hideg?
És nem tudod:
vajon a bús világ
a szebbik, és
szemed azon mereng-e,
vagy befelé tekint,
hol nincs világ?
És nem tudod:
mitől lettél ma gyenge?
Oly gyenge, mint
a lázas kisfiú,
ki - míg siratják, -
unja az egészet
s nem bánja már,
mi balga és hiú
és mosolyog,
mikor jön az enyészet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése