Most már kopasz, tarlott az ég,
a halovány, beteg tavasznak
virágai mind-mind elasznak.
De szilvafáim illatát,
bár szirmait a szél lefujja,
még őrzi a ruhámnak ujja
és lelkemen, mint álom illan át.
/Ford.: Kosztolányi Dezső/
a halovány, beteg tavasznak
virágai mind-mind elasznak.
De szilvafáim illatát,
bár szirmait a szél lefujja,
még őrzi a ruhámnak ujja
és lelkemen, mint álom illan át.
/Ford.: Kosztolányi Dezső/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése