Szilágyi Domokos: Két ibolya vers
1.
Pislog az égbolt,
susog a bokor,
bokor alatt aluszik az
ibolyacsokor.
Ébred az ibolya,
belepi a rétet,
reggel az ég csudakék,
de a mező kékebb.
2.
Vízbe hajló
fűzfavessző,
rajta barka:
icipici csengő,
csillog-villog,
mosolyog a fűz,
az ibolya szeme tüze
reá tűz.
Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!
"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése