Egy pont csak, alig fájdalom,
csak egy érzés, múló, homályos:
és mégis folyton közbeszól,
és mégis mindig akadályoz.
Panaszkodnál, s nem sikerül,
nincs rá szavad elmagyarázni.
"Semmi!" nyugtatod meg magad,
s hiába, nem tudod lerázni.
Oly furcsa, oly más a világ:
hited lassan mind tovaszárnyal:
s végül, végül rájössz, hogy a
halál lőtt sziven a nyilával.
/Ford.: Szabó Lőrinc/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése