2014. október 30., csütörtök

Vernes Gyula: Virágzó barackfa


Az ága végéig rózsaszin
és rózsaszin az álma is,
amit vigan világra csalt
a rügybomlasztó április.

A nagy tavasz szent csókja, im
mindent csodás-szép szinbe vont
s a szüz, kicsiny virág körül
a méh mámorra vágyva dong.

Ó, meg ne lopd – be szép virág!
De messze dús gyümölcse még.
Hányszor lehet zord hóhideg
a most bomlasztó lenge lég.

Álmodj, álmodj, barackvirág!
A tested-lelked rózsaszin,
te vagy a remény, a jövő
s reád simulnak álmaim.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5