Az ága végéig rózsaszin
és rózsaszin az álma is,
amit vigan világra csalt
a rügybomlasztó április.
A nagy tavasz szent csókja, im
mindent csodás-szép szinbe vont
s a szüz, kicsiny virág körül
a méh mámorra vágyva dong.
Ó, meg ne lopd – be szép virág!
De messze dús gyümölcse még.
Hányszor lehet zord hóhideg
a most bomlasztó lenge lég.
Álmodj, álmodj, barackvirág!
A tested-lelked rózsaszin,
te vagy a remény, a jövő
s reád simulnak álmaim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése