Irodalmi kuckó
2014. november 1., szombat
Albert Júlia: Tükör
Födjétek le a tükröt
Hamis fénye fáradt lelkemben
Nem bont vágyakat
S a két szemem is lecsukódik csöndben
Födjétek le – bús boldogságom
Belé kacagtam s azóta
De sokszor sirattam el magam.
Födjétek le, mert a néma átkot
Nem viszem már a tükör elé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!
"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!
"
jazsoli5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése