2014. november 1., szombat

Albert Júlia: Tükör


Födjétek le a tükröt
Hamis fénye fáradt lelkemben
Nem bont vágyakat
S a két szemem is lecsukódik csöndben
Födjétek le – bús boldogságom
Belé kacagtam s azóta
De sokszor sirattam el magam.
Födjétek le, mert a néma átkot
Nem viszem már a tükör elé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5