2014. november 28., péntek

Friedrich Hölderlin: Este


Merülj le, szép Nap! lelkük
alig figyelt reád, hiszen nem értenek, égi láng:
rab fáradalmaik fölött te
csöndesen és szabadon suhansz el.

Neked vidám a kelted, a nyugtod, óh
szent fény! szemem jól látja varázsodat,
mert néma égi hódolatra
orvosom, a szerelem tanított.

Hogy ittam, mennyek hírnöke, hangodat,
óh Diotíma! kedvesem! és a szem
mily hálásan s ragyogva nézett
rólad a dél aranyába! Rögtön

élőbben zúgtak a vizek, a sötét
föld sok virága csókosan üdvözölt
s ezüstfelhők mögül mosolyogva
áldva hajolt le reánk az éter.

/Ford.: Szabó Lőrinc/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5