Pósa Lajos: Csupa koma

Hol jártam én? Az árkon át.
Mit láttam én? Csupa komát.
Elöl ment a veréb koma,
Utána ment nyuszi koma,
Azután ment róka koma,
Utoljára farkas koma...
Ugye mondtam: csupa koma -

Koma, koma...de hát aztán?
Sétáltak ez árok partján,
Egyszer csak szól veréb koma:
- Hallod-e, te, nyuszi koma,
Aztán meg te róka koma,
Utoljára farkas koma,
Mindenféle furcsa koma!
Nem látjátok: de nagy árok!
Tudom, át nem ugorjátok!

- Megkövetjük veréb komát:
Mi nem ugrunk az árkon át?
Megmutatjuk, rontjuk-bontjuk:
De bizony csak átugorjuk! -
Kiabál a nyuszi koma,
Azután meg róka koma,
Utoljára farkas koma,
Mindenféle furcsa koma.

Veréb koma nem hallgathat:
- No, ki ugrik legnagyobbat?
Lássuk: én-e, te-e, ő-e?
Hopp, utánam, csak előre! -
Veréb koma szárnya mozdul,
Hamar ott van az árkon túl,
Hogy szállt, észre nem is vették,
Bezzeg meg is éljenezték.

Most azt mondja róka koma,
Aztán megy a farkas koma,
Mindenféle furcsa koma:
- Rajtad a sor, nyuszi koma!
Nyuszi koma nagyot ugrik,
De a lába egyet csuklik,
Mi a vége? - Az a vége:
Zsupsz! az árok közepébe!

Most azt mondja róka koma:
- Készüljön, a nagy lakoma!
Sajnálom ám nyuszi komát,
Hogy nem ugrott az árkon át.

Túl leszek én egy ugrással -
Uccu, lábam, repíts által!
Mi a vége: - Az a vége:
Zsupsz! az árok közepébe!

Most azt mondja farkas koma:
- Ejnye, ejnye, nyuszi koma,
Meg azután a róka koma,
Mindenféle furcsa koma!
Nem gondoltam, hogy így jártok -
Majd átugrom én az árkot!

S az ároknak neki szalad,
Porzik az út, a part szakad,
Mi a vége? - Az a vége:
Zsupsz! az árok közepébe.

Búslakodik nyuszi koma,
Gondolkozik róka koma,
Mérgeskedik farkas koma,
Mindenféle furcsa koma.

Három napja immár ott van
Mind a három az árokban.
Hova lesznek? Mit tegyenek?
Oly éhesek! Mit egyenek?

Végre így szól farkas koma:
- Csitt, csendesség, nyuszi koma,
Meg azután róka koma,
Mindenféle furcsa koma!
Nem jutunk mi innen kijjebb!
Ki közöttünk a legkisebb?
Együk meg azt vacsorára,
Tán jól lakunk vele mára?

Letérdepelt nyuszi koma:
- Kérem szépen, róka koma,
Esedezem farkas koma,
Mindenféle furcsa koma!
Ne legyek én vacsorátok,
Kijutok én, meglássátok!
Titeket is kimentelek,
Mire valók a kötelek!

Nyuszi koma partnak mászik,
Örül neki a két másik.
Egyszer, magát csak kidobja
S lekiált a mély árokba:
- Róka koma, farkas koma,
Mindenféle furcsa koma!
Jó étvágyat, jó mulatást!
Mi többet nem látjuk egymást!

Megszeppen ám róka koma,
Hogy belőle lesz a lakoma.
Töprenkedik, hogy mit tegyen?
Kapja magát nagy hirtelen:
- Farkas koma, éhség kerget,
Megeszlek, mint legkisebbet!

Elibe áll farkas koma:
- Nem úgy van az, róka koma!
Ravasz kópé, engedelmet,
Én eszlek meg, mint kisebbet!

Meg is ette, jól is lakott -
Ott töltött még három napot.

Farkas koma éhes újra,
Kínjában a földet túrja.
Ordítozik éhségében,
Vadász koma ott megy éppen.
Durr! - lelövi farkas komát -
Viszi haza az árkon át.

Jó éjszakát, farkas koma,
Nem különben róka koma,
Mindenféle furcsa koma,
Meg ne lásson vadász koma!
Nincsen tovább, Pisti koma!