Pósa Lajos: A hű madár

Hallod-e te, cinkemadár,
Miért nem mentél el
Messze, messze a daruval,
Gólyával, fecskével?
Most valahol szép virágos
Napkeleten volnál:
Nagy terített asztalnál
Vígan lakmároznál!

- Napkeletnek minden kincse
El nem csalna innen!
Egy-egy szemet, egy-egy morzsát
Majd csak ád az Isten!
Jobb nekem itt, hol fészkemre
Borult a fa lombja...
Jobb nekem itt szegényen is!
A szívem azt mondja.

Cinkemadár, hej de nagyon
Szereted hazádat!
Hátha megfagysz, ha fagyos hó
Borítja a tájat?
Hátha a szél lesodor majd
A zúzmarás ágról?
Álmodozhatsz mindörökre
Tavaszi sugárról!

A hazáért, ha kell, ezt is
Elszenvedem híven:
Édesebb lesz, ha utolsót
Itt dobban a szívem.
Legalább itt hordja a szél
Tollam szerteszéjjel...
Jó lesz majd egy kis madárnak,
Ha tavaszkor fészkel!