Google+ Followers

2015. január 10., szombat

Kassák Lajos: Egy magányos férfi gondjai




A szél a szél
őrülten kering
hajszolja a felhőket
kitépi a fákat
és ordít
sír
értelmetlenül.

Arra gondolok most
akit sohasem láttam
de érzem közelségét.

Évek óta
őt festem vászonra
őt faragom kőbe
és hangtalan szavakkal
beszélek hozzá.

Lehet most ő is rám gondol.

Lehet hogy ezt a könyörtelen szelet is
ő kavarta fel
hogy üzenjen nekem
bánatában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5