2015. február 11., szerda

Dayka Gábor: A tavasz


Nyájasb arculattal arany szekerére felülvén,
Ünnepi fényt ereget Phobeus az ékes egen.
A fagyos éjszaknak zúgó fuvallati szünnek
A bágyadt zefírek lengedezési között.
Harmatban fürdött keblét a rózsa kifejti.
A völgy illatozó májusi gyöngynek örül.
A lefolyó kövecsen lassú patakocska csörög le,
S csöndes habjaival pázsitos hantot öblít.
Felveszi télben elhányt ékét a bánatos erdő:
Zöld árnyéka kies szenderedésre vezet.
Itt epedő hangon a sérült fülmile gyászdalt
Zengedez, ott a bús gerlice jajnak ered.
Ím kezeit Pomona gyümölcsfáinkra kinyújtá:
A feslő bimbó ritka gyümölcsre mutat.
Hajnal hasad: gyapjas nyájával otthagyta tanyáját
A dalló pásztor, s friss legelőre siet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5