Szerelmesek, szerelmesek! Halljátok?
Égi dob pereg.
A búcsúzás, az indulás nagy perce már
elérkezett.
A tevehajcsár jó korán ébren volt,
csak egy szót kiván,
már készen áll a karaván. Ó társaim,
ébredjetek!
A készület sok hangja szól, csengőre
csengő válaszol,
a végtelenbe vándorol s egyenként
indul a menet.
Megforditott gyertyák alatt, ahol a
kék függöny hasad,
kilép csodálatos csapat, minden
titkok felfénylenek.
Forog, forog az égburok, szivedre
ólomsúlyt dobott,
nehéz álmodtól óvakodj, vesd el a
könnyű életet.
Te őr, vigyázz! Itt az idő! Nem
alhatik az őriző.
Ó szív, barátot kereső, indulj, mert
vár a kedvesed.
/Ford.: Vas István/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése