Nyári este lágy fuvalma
rezdül: sóhajt a hegy alja,
fenyőerdő ösvényére
pereg a hold ezüst fénye.
Hajladoz a fenyő csendbe,
felkiált egy kakukk csengve,
megy a vándor, alszik gondja,
hull a holdfény a vadonra.
/Ford.: Képes Géza/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése