Google+ Followers

2015. május 8., péntek

Charles Baudelaire: A baglyok


Fekete-ernyős taxus-ágak
alatt mint furcsa istenek
ülnek a baglyok: nagy, kerek
szemük vörös láng. Meditálnak.

És egyik se mozdul, amíg
meg nem jön a bánatos este
és a napot sírjába ejtve
az éj be nem rendezkedik.

Tartásuk intelem a bölcsnek,
hogy e földnél semmi se szörnyebb:
nyüzsgése fáj, zsivaja sért:

ki árnyak után kész szaladni,
mindig rosszul jár, amiért
nem tudott a helyén maradni.


/Ford.: Szabó Lőrinc/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5