2015. május 13., szerda

Falu Tamás: Szürke madár


Az út áll, megállok én is,
Minek s hová siessek?
Magába zár a láthatár,
Megkövültek a percek.

Szél játszik a lombok között,
Az érett búza megdől,
Az est, ez a szürke madár
Csendet iszik szívemből.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5