Az, hogy a kicsi csalogány
az éjet átdalolta,
az tette, hogy egymásután
az édes hang s visszhang nyomán
kipattant mind a rózsa.
Szilaj leányka volt minap:
most töpreng önfeledten,
kezében a szalmakalap,
kint járt a tűző nap alatt,
s nem tudja, mibe kezdjen.
Az, hogy a kicsi csalogány
az éjet átdalolta,
az tette, hogy egymásután,
az édes hang s visszhang nyomán,
kipattant mind a rózsa.
/Ford.: Hárs Ernő/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése