2015. november 4., szerda

Nadányi Zoltán: Tearózsa


A tearózsa lelke
él benne. Csendes, édes,
mosolygó, szőke lelke.

Igen, ő tearózsa,
szép, szőke tearózsa.
Mosolyog titkolózva.

Hallgatag, szőke, finom.
Két szeme két smaragdzöld
bogár a rózsaszirmon.

A szava rózsaillat
és hogyha mozdul és jár,
a szellő rózsát ringat.

Oly halk, oly észrevétlen
a hozzám hajolása
a gyenge, gyenge szélben.

És egy-egy szava tüske
és sokszor összevérez,
piros lesz kendőm csücske.

De ő nem tehet róla,
ha sziven szúrt is engem.
Ő rózsa. Tearózsa.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5