Kitelt a tél, árad az ér,
bomló rügyet ringáz a szél:
sej, haj, ibolyalevél, -
bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.
Bokrosodik az ibolya,
fesleni kezd a bimbója:
sej, haj, ibolyalevél, -
bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.
Csordul már a fából a lé,
hogyha szívet vágnak belé:
sej, haj, ibolyalevél, -
bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.
Ki vágott kést a szívembe,
hogy könny gyűl a két szemembe?
Sej, haj, ibolyalevél, -
bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.
Tavaszi szél útat áraszt,
minden állat társat választ,
sej, haj, ibolyalevél, -
bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.
De én szegény ember vagyok,
szerelem híján hervadok,
sej, haj, ibolyalevél, -
bizsereg ilyenkor a szívbeli vér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése