Berzsenyi Dániel: Az örömhez

Édes Öröm! oh, tündérek
Mosolygó szűz leánya!
Kacsingatsz, s ha hozzád érek,
Eltűnsz, lelkem bálványa!

Mint egy kacér leánykának
Nyitva int bájos kebled,
Szerelmem kivánságának
Lángjait úgy ingerled:

S midőn csókolni akarom
Ajakidat, elrejted.
Elvadulsz, s ölelő karom
Közül magad kifejted.

S csak messzünnen kinálkozol,
Ha gerjedelmim sejted:
De közel elkomorodol,
S szeretődet megejted.