Erdélyi József: Malom

Annyi gondom, annyi bajom,
úgy őr, mint az őrlő malom.
Úgy törődik szegény eszem,
mint két kő közt a búzaszem.

Gond az egyik, baj a másik:
az a két kő el nem vásik,
el nem kopik, amíg élek,
míg életet nem cserélek.

Éjjel-nappal jár a malom,
őrlő köve gondom-bajom.
Jár a malom, el nem fárad,
míg engemet le nem járat.