Fjodor Tyutcsev: Nyári felhő füstölög

Nyári felhő füstölög,
és szikrázva, mint megolvadt
acéltükör, hömpölyög
nehéz vize a folyónak...

Percről percre nő a hő:
tölgyek alatt néma árnyak.
Szinte izzik rét s mező,
mézük illat-tava árad.

Gyönyörű nap!...Századok
örök rendben kergetőznek:
tündökölnek a folyók,
lihegnek a szomju földek.

/Ford.: Szabó Lőrinc/