Ó, mért nem tudtam, hogy mily drága kincs
Ó, mért nem tudtam, hogy mily mostohán
mérték nekem e tűnő drágaságot,
jaj, minden kis elszállott percet bánok,
amelyben nem fogtalak átkarolva.
Ha tudtam volna, hogy mi van megírva,
tiéd lett volna minden percem, órám,
most éltemet adnám, ha egy kis órán
veled lehetnék újra, rádfonódva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése