Mikor felzokog a hegedü,
- A hangja busan, lágyan zeng...
Lelkem örökbus homályban
Szivem bánatos, kislakában
Csillogó hajnalfény dereng.
Hallgatom a hegedü szavát,
- Mily varázsteljes, szép zene!
Ábrándos álmok kergetőznek,
Eltünnek...ismét ujak jönnek,
Lelkem álmokkal van tele.
Mikor felzokog a hegedü,
Egy szebb jövőről álmodom,
A magyar nóta lelkembe száll
S megrezdül egy kis reménysugár
S ekkor megenyhül a bánatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése