Bíró András: Április

Tavaszi ág, meggyfavirág,
fényesbe fordul a világ.

Rezzen a fű gyenge szára,
rezgeti piros bogárka.

Piros bogár, Kató-bogár,
a boldogság merre, hol jár?

Itt jár a tavaszi kertben,
készülődő szerelemben.

A fű zöldet, ág fehéret
zsendít s mondja, szép az élet.

Tavaszi ág, meggyfavirág,
egyre fényesebb a világ.

Meggyfa kerek, fehér kontyát
sárga méhek teledongják,

amott lila virágözön
s gyík szunnyad langy bazaltkövön,

emitt fehér jácint billeg,
tetszik is a kikericsnek –

véle, hogy megismerkedjék,
felé fordítja a fejét…

Tavaszi ág, meggyfavirág,
kifényesedett a világ.