Cristian Morgenstern: Karácsonyfa

 

A kis fenyő vállán a hó
helyett mézeskalács szívek,
arany fagyöngy, ezüst dió,
és sok-sok gyertyaláng libeg.
Karácsonyi ruhát, ha ölt,
a levele tavaszi zöld.

 

Karácsony múltán valahol
a kert sarkában áll maga,
elhagyottan silbakol.
Elszállt az ünnep hímpora,
minden levele fakó
nincs kalácsszív, ezüstdió.

 

A kertész egy nap arra jött.
Éppen tüzelőt keresett.
Kályhába rakta a fenyőt.
Lángja ujjongva repdesett,
felszikrázott az ég felé,
mintha Istent köszöntené.

 

/Ford.: Oláh János/