Drosnyák János: Harangszó

A szegedi nagy templomban
Estimára zugnak a harangok.
Csöndes kis „legénylakomban”
Leltek rám e hangok. -
A keresztet megvetettem,
Az imádság nem fért ki a számon,
Csak könny rezgett, gyémánt rezgett
A két szempillámon,
A két szempillámon.

Az aradi nagytemplom is
Most zengedez, most hív estimára…
Térdelve egy fehér asszony
S két kis árva néz a keresztfára…
A kezüket összetéve
Ők is szót keresnek,
De tudom, hogy nekik is csak
Könnyeik peregnek,
Könnyeik peregnek. –