2013. december 31., kedd

Magyar anekdota: Petőfi és Kappel Emília



Liszt Ferenc 1845 késő őszén Pesten hangversenyt adott, s csodálatos művészetével az egész várost elragadta. Erre a hangversenyre Petőfi is elment. Mivel azonban ő a zenéhez édeskeveset értett, azzal mutatta magát, hogy a hangversenyterem szépségeit bámulta. Egy ritka szépség ragadta meg figyelmét. A gyönyörű leányka egészen belé volt mélyedve a felséges zenébe. Petőfi a bájos jelenségről nem bírta levenni a szemét. Barátai ezt észrevették, s egyik oldalba böki könyökével, hogy ne bámuljon olyan nagyon arra a szépségre, mert nagy baj származhatik belőle könnyen.

-          Miért? – kérdezte büszkén a költő.
-          Nos, mert az a lány nem magunkforma szegény ördög számára született. Kappel Emília kisasszony az: a leggazdagabb pesti bankárok egyikének leánya.

Petőfi önérzetét e gúnyos szavak mélyen bántották. Mi a gazdag apának hitvány pénze egy költő szellemi kincseihez képest?

-          Meg fogom kérni azt a kisasszonyt – válaszolt Petőfi egyszerűen és határozottan.

Barátai azt hitték, tréfál, s mosolyogtak a dolgon.

Másnap fölkeresi azt a barátját, aki említette, hogy ő azzal a családdal ösmerős, s felszólítja, hogy ha akarja látni, hogy Petőfi csak beszélni tud-e, vagy cselekedni is mer, hát kísérje el a bankár házába, még ma tisztába akarja hozni ezt az ügyet.

Barátja még mindig tréfának vélte a dolgot, tehát elkísérte Petőfit a bankár lakásáig. De mikor látta, hogy Petőfi csakugyan komolyan veszi nagy felhevülésében a házasságot, mindenképp le akarta beszélni erről a bolondságról. Hasztalan volt minden okoskodás. Petőfi bement a bankárhoz, előadta kívánságát, hogy ő a leánya kezét kéri. A bankár mint művelt, szeretetreméltó ember, ki Petőfi nevét ismerte és nagyra becsülte, s bizonyosan hallott valamit az ifjú költő furcsaságairól is, barátságos hangon jelentette ki, hogy ő e fellépéstől igen megtisztelve érzi magát, s annyival inkább is éppen semmi kifogást nem tesz ellene, mivel ebben az ügyben egészen a leánya határoz. Petőfi szíveskedjék valamely ismerőse által magát leányának bemutattatni.

Ezzel a legnagyobb nyájassággal váltak el egymástól, s Petőfi nemsokára egészen megfeledkezett a merész leánykérésről.

Némelyek szerint nem is másnap, hanem azonnal a hangverseny után rohant föl a bankárhoz. Ez azonban keveset változtat a dolgon.

Kappel Emília egynéhány év múlva Lónyay Menyhért neje lett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5