Sík Sándor: Karácsonyi álom

Magyar karácsony fekete-fakója
És minden, ami mostani, múljon,
Száz pici gyertya gyujtatlan gyúljon,
Csillagos álom pelyhes takarója
(Álom, álom, karácsonyi álom)
Szemünkre simuljon.

Álom, álom... Betlehemben
Kicsike Jézus megszületett!
Szép Szűz Mária, egek ékessége,
Mi bünös lelkünk egy édessége,
Csókkal hajol a jászolka fölébe,
Kicsi Jézuskája ránevet.

Kegyes kicsi Jézus, mindenlátó Jézus
Ügyefogyottakra, ránk mosolyog:
Csitt, levegő-égben, boldog fényességben
Minekünk dalolnak angyali karok!
"Dicsőség, dicsőség, mennyben az Istennek?
Békesség, békesség földön az embernek!"

Álom, álom... Kegyes kicsi Jézus,
Panaszkodjunk-é teneked?

Okos kicsi Jézus, igazlátó Jézus,
Hiszen te jól tudsz mindeneket!
S te fényes, szép angyalsereg
A békességet is ismered!
A békesség - te jól tudod - meleg cipó:
És édesanyja a bánsági búza,
A békesség a nagy hegyek nyugalma:
És homlokukat a Tátra koszorúzza,
A békesség egy csendes, kicsi napsugár talán,
Amely a mély komoly vizek tükrén remeg:
De máshol meg nem látják szegény magyar szemek,
Cseh Pozsony ős Dunáján és Szent Anna taván.
A békesség a kassai harangszó,
S a székely falukon a pásztorok miséje!
A békesség......ó, legyen újra szent!
Dicsőség a magasban... Kicsi Jézus,
Tedd, hogy legyen békesség idelent!

Dicsőség, dicsőség a magasságoknak,
Békesség a földön, békesség, békesség
Szegény magyaroknak!